Kevesebbszer kell az ország távolabbi pontjára utaznunk, ha közigazgatósági hatósággal vitatkozunk a bíróság előtt – jogegységi határozatot hozott a Kúria

2020. április 1-jétől új illetékességi szabályok határozzák meg azt, hogy melyik közigazgatási bíróság előtt kell közigazgatási jogvitába bocsátkoznunk, ha sérelmesnek tartunk egy közigazgatási hatósági döntést és ezért bírósághoz fordulunk. Az új szabályok hatályba lépését követően azonban nagyon hamar felmerült egy fontos praktikus kérdés, amelyet a Kúria egyes tanácsai eltérően ítéltek meg. Nem volt egyértelmű ugyanis,…

Nemzetközi információcsere – meddig mehet el az adóhatóság

Az uniós jogszabályok értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak lehetősége van folyamatban lévő eljárások kapcsán külföldi hatóságokat megkeresni és információkat, illetve iratokat bekérni. A NAV ellenőrzései során – különösen a nemzetközi elemet tartalmazó áfa vizsgálatok esetében – ezért gyakran keres meg külföldi adóhatóságokat, melyek azonban sok esetben nem, illetve homályos és hiányos válaszokat küldenek a…

Az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének időbeli hatályáról

A magyar peres és közigazgatási ügyekben gyakran merül fel érvként, hogy az EuB ítélete az ügy tényállásához képest mikor született. Ezek az érvek azonban nem alaposak, hiszen a visszamenőleges értelmezés alapján az EuB döntését valamennyi esetben követni kell.  Az Európai Unió Bíróságának („EuB” vagy „Bíróság”) több, előzetes döntéshozatali kérelem tárgyában hozott döntésében megerősítésre került, hogy…

Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása

Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása számos adóeljárásban nagy jelentőséggel bír, hiszen az elévülési határidő elteltével az adóhatóságnak nincs lehetősége megállapítania az adót és ezzel adófizetésre kötelezni az adózót. Mivel a folyamatban lévő adóeljárások jelentős részében még az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („régi Art.”) alkalmazandó  cikkünkben a régi Art. szabályozására fókuszálunk. A…

Az áfa levonási jog elévülésének kérdései, kitekintve a behajthatatlan követelésekre

Az Európai Unió Bírósága („Bíróság” vagy „EUB”) 2018. március 21-én hozta nyilvánosságra a C‑533/16. sz. ügyben hozott ítéletét („Volkswagen ítélet”), amely az adólevonás és adóvisszaigénylés jogának keletkezésével és elévülésével kapcsolatban foglalt állást. A tényállás szerint a Hella cégcsoportba tartozó társaságok („Hella társaságok”) szlovák teljesítési hellyel értékesítettek személygépkocsik alkatrészeinek gyártásához szükséges öntőformákat a Volkswagen AG német…

Alkotmánybírósági döntés a közigazgatási eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazásával kapcsolatban

Az új közigazgatási perrendtartás (Kp.) a közigazgatási bíróság előtt felmerülő szakkérdés esetén nem lehetőségként, hanem kötelezettségként írja elő a bíróság számára a közigazgatási hatóság által kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazását. A korábbi szabályokhoz képest úgy tűnhet, hogy szűkültek a közigazgatási szervek ellen pert indító felek lehetőségei, hiszen a régi Polgári perrendtartás alapján bevett gyakorlat volt, hogy…

Magyar adózási szabályokról hozott jelentős ítéleteket az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020. március 3-án a Vodafone és a Tesco és előzetes döntéshozatali ügyeiben hozott hazai vonatkozású döntést. A döntések jelentős megállapításokat tartalmaznak a távközlési és kiskereskedelmi vállalkozásokra kivetett különadók (az ún. válságadók) kapcsán. Az EUB a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadókat összeegyeztethetőnek ítélte…

Precedensjog Magyarországon?

Az Igazságügyi Minisztérium T/8016. számú törvényjavaslata alapvető változásokat hoz a hazai ítélkezésre nézve, ideértve az adóvitás ügyeket is. A törvényjavaslat értelmében átalakul az ítélkezési rendszer, a jelenlegi közigazgatási és munkaügyi bíróságok tevékenységét a törvényszékek veszik át, utóbbiak döntése ellen a Kúriához lehet fordulni. A Kúria közzétett határozatai még hangsúlyosabb szerepet kapnak az ítélkezésben: ezektől a…

Kialakulóban a Kúria gyakorlata a felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságáról

Az új közigazgatási perrendtartás (Kp.) hatályba lépésével jelentősen módosultak a közigazgatási eljárásokra vonatkozó jogorvoslati szabályok. Az egyik fontos változás, hogy korlátozásra került a Kúria előtti felülvizsgálati eljárások lefolytatása. Az ún. befogadhatósági eljárás keretében ugyanis a Kúria előzetesen dönt arról, hogy az üggyel kíván-e érdemben foglalkozni. Amennyiben az adott ügy a befogadhatósági esetek egyikét (pl. a…